Fejezetek

made by Leah H. E.

„Idegesen érkezem a palánkhoz a bemelegítésre szánt idő végén. Az edzőink és a koreográfusunk mosolyogva fogadnak minket, mire feszülten, de visszamosolygok, semmi szükség arra, hogy őket is felidegesítsem. Amikor rossz érzésem van, akkor mindig történik valami, most pedig az van, nem is picit, még a gyomrom is hasogat.”

1 rész: Olvadó jég


„Szóval, anya az elmúlt napokban párt keresett neked, mindent felforgatott, amit csak tudott, de ugye csak azt a cseh fiút találta, aki szerény személyem véleménye szerint nem a legjobb, de te tudod.”

Második fejezet  ~ Kezdetek
„Erre összevonom a szemöldököm, mert tény, hogy szeretem a musztángokat, de most legkisebb gondom is nagyobb egy autónál. Ám amikor egyre jobban kezd mutogatni, rájövök, hogy mit szeretne a tudtomra hozni.”

Harmadik fejezet ~ Csak egy edzés
„Lehet, hogy titokban edzett? Nem tartom túl valószínűnek, de annyira kizártnak sem, elvégre, ha valaki egyszer elkezdett valamit, akkor nehéz megválni tőle, főleg ha szinte minden versenyt megnyert, amit lehetett.”

Negyedik fejezet  ~ Mert a zene az kell
„Mindenesetre félreteszünk pár számot, de egyikre sem mondjuk azt, hogy igazán tetszik. Érdekes, talán még életünkben nem voltunk akkora egyetértésben, mint most, amikor számokat kell választani.”

Ötödik fejezet  ~ Tesztkorcsolya és egyéb meglepetések
„Aliona még ad némi instrukciót - főleg a forgásokkal és a szinkronnal kapcsolatban -, majd a palánkig kísér minket, megveregeti a vállunkat, átveszi az elvédőinket, majd szurkol nekünk. Ő ennél többet már nem tehet.”

Hatodik fejezet ~ Az új edző
„Szánalmas vagyok, hogy csak ennyit bírok kinyögni, de más nem megy. Nyár eleje óta várok erre a pillanatra, de valahogy nem igazán így képzeltem el. Valami kis séta, esetleg egy ebéd, vagy mit tudom én, de ez a variáció biztosan nem szerepelt a terveim között.”

Hetedik fejezet  ~ Tévhitek és tények
„Mia és én egy rövid másodpercig némán meredünk a mellettem ülőre, majd egyszerre tör ki belőlünk a nevetés. Percekig röhögünk fennhangon, amit Stefánia nem nagyon preferál, így a végén már a párnával üt engem, hogy hagyjuk abba.”

Nyolcadik fejezet ~ Ruhapróba és kávéház
„Nem kell sokat gyalogolnunk, mire megérkezünk egy kellemes, viktoriánus korabeli kis kávézóhoz. Nem tudom, hogy Christian honnan ismer ilyen helyeket, de követem befelé a félig-meddig elsötétített helységbe.”

 Kilencedik fejezet ~ Irány Amerika!
„Mire átjutunk minden biztonsági kapun és hasonlón, komolyan letörik a kezem, a lábam meg mindenem, mert nem én, vagyis inkább nem mi lennénk, ha nem kötözködnének velünk minden egyes állomásnál, vagy minél.”

Tizedik fejezet ~ Bajnokok között
„Nem izgulok? Ilyet mondtam volna? Tévedtem, már csak egy pár van előttünk, én pedig a hányingeremmel küszködök, miközben próbálom magammal elhitetni, hogy akkora baj nem lehet, holott tudom, hogy ez nem igaz.”

„Hirtelen nem tudom, hogy mit kívánhatnék, azonban, mikor visszafordulok a párom felé, mondhatni megvilágosodom, így még gyorsan lehunyom a szemem, hogy el ne szalasszam a pillanatot. Azt kívánom, hogy…”

Komolyan, olyan ez a nap, mint az édes-savanyú szósz, kicsit keserédes, de azt hiszem, már mindent megéltem a nap folyamán, amit lehetett, így nem érhet meglepetést.”

„A nézők eközben még lelkesen tapsolnak, néhol megjelenik egy-egy olasz zászló, köztük legnagyobb meglepetésemre egy „Forza Mia!” feliratú plakát is fel-felvillan a velünk szemben lévő sorok egyikében.”

 Tizennegyedik fejezet ~ Találkozások
„Lefelé menet végig azon gondolkozom, hogy hogyan kerülhetném el a jégpályát és az újabb találkozást, azonban rá kell jönnöm, hogy ez lehetetlen, így kissé kedvtelenül lépek át az elválasztó ajtón. Pár pillanatig fülelek, de nem hallok hangokat.” 
„A helyezésünk itt most nem a tartásunk szépségén, a spárgám minőségén, vagy az előadásunkon fog múlni, hanem rajtam, és azon, hogy mennyire birkózóm, vagyis birkóztam meg a tegnap történtekkel, és a családom jelenlétével.”

Tizenhatodik fejezet ~ Dupla axel és egyéb katasztrófák 
„Axel, a legnehezebb ugrás, mert mikor azt mondjuk, hogy „dupla”, az nem két fordulatot jelent, mint a másik öt ugrásnál, hanem két és felet, így eshet meg az a dolog, hogy bár a korcsolyázó elölről indítja az ugrást, mégis hátrafelé érkezik.”

Extra fejezetek:

A múlt árnyai 1
„Bizonyítani az szovjeteknek, az olaszoknak, a világnak, de elsősorban magunknak, és ez sikerült. Itt vagyunk a világbajnokságon, itt ülünk, és akár a dobogóra is feljuthatunk, ami egy olyan dolog, melyről a szezon kezdetén még álmodni sem mertünk.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)